” Egyszer volt, hol nem, magányosan álldogállt egy réges-régi malom. Már nem őröltek benne búzát a friss kenyérhez, már nem nyüzsögtek benne a környékbeli emberek. Mint a legtöbb bezárt malom örök álomra és pusztulásra ítéltetett. Vagy mégsem? Innen indul útjára az igaz csoda.
Nem is akárhol, az én egyik kedvenc hazai “gasztroközpontomban”, Veresegyházon jártunk ismételten! ”

Tovább a cikkhez …