A Katlan Tóni megálmodója. Olthatatlan kíváncsisága….na és a humora, embersége fűti és viszi előre ezt a munkát. Ez lelkesíti a csapatot, ez teszi különlegessé a helyet és ez ad olyan végtelen célt mindannyiunknak, ami túlmutat mindenen.

Tóni kedvenc állata a macska. Van is egy cicája, a neve Liszt. És egy kutyája is, aki arról a faluról kapta a nevét, ahonnan elhozták: Berkenye. Tóni sokszor elmondja, hogy „Semmi sem mutatja jobban az otthon békéjét, mint egy hanyatt fekve horkoló macska a nappali közepén”?.

A zenéhez is különleges a kapcsolódása. Néha azt érzi, hogy muszáj „szörfölnie” a zenék között és van, amikor olyan jön szembe, amit egyszerűen hallgatnia KELL. Ilyenkor utólag mindig kiderül, hogy ennek miért volt aktualitása és jelentősége az életében. Hisz a zene gyógyító erejében. Szereti a klasszikus zenét, Händel, Vivaldi, Mozart, Rachmaninoff műveit szívesen hallgatja. Az is biztos, hogy ha beszállsz mellé az autóba, akkor is ezek szólnak. 

Kurt Vonneguttól bármit elolvas és képzeljétek, zselés cukor rajongó!

Tóni azt mondja, hogy a feleségétől és a kollégáitól mindig tanul valami újat. Nagyon fontos számára a család. A megbeszéléseken nagyon sok olyan mondatkezdést hallunk tőle, hogy „A feleségem azt mondta, hogy….”. Tisztára olyan, mint Colombo.

Legjobb döntésként is azt hozza fel, hogy családot alapított. Az egyenlegük közösen Rozival: 4 gyerek, 1 kutya, 1 macska, néhány hal, 2 tengerimalac, pár rák és időnként néhány szörnyen érdekes bogár. 

Szabadidejében fúr-farag, szépíti a házát. Nagyon jellemző Tónira a magánéletben is, hogy semmit sem szeret kidobni, óriási örömet okoz neki, ha bármit felújíthat és a régiből új értéket teremthet. Csodásan megújult dolgok kerülnek ki a keze közül.

Amiben ő nagyon jó, az az új dolgok kitalálása. Legnagyobb inspirációja az, hogy sokat élt vidéken gyerekkorában és az ott élők természethez, őket körülvevő környezethez való hozzáállása, természetessége, gondossága nagyon nagy hatással volt rá. „Nézz meg egy öreg parasztasszonyt, ahogy jár. Látod a korát, érzed a mozgásán…de azt érzed, hogy ezzel a járással a világ végéig megy”.

A  legnagyobb kihívásnak az életében azt érzi, hogy elfogadja azt a sok jót, amit kap.

Minden évszakot szeret és a változás állandóságát.

Hogy miért lépett erre a pályára és kezdett vendéglátással foglalkozni? Erről azt mondja, hogy „A vendéglátás egy szeretetnyelv. Az embereket szeretem benne, akiknek örömet okozunk”.

Megtudtunk róla is olyat, amit nem sokan tudnak. 18 éves koráig 8 különböző iskolába járt.

Arra a kérdésre, hogy neki mi a feladata a saját cégében ezt a rendhagyó választ adta: „Az a feladatom, hogy meggyőzzem a kollégáimat arról, hogy a legjobbak és a legjobb helyen vannak itt, a Katlan Tóninál”.